Időutazás közben
Összekötve a “Vár és Kastélyvadászat” programunkat egy kis nyaralással, ill. egy esztergomi nosztalgia túrával, útban Visegrád felé beiktattunk egy megállót. Csak egy röpke szusszanásra parkoltunk le a Duna kanyarulatában megbúvó Dömösi hajóállomás mellett.
Emlékek ébresztő
A hajóállomás kihalt épülete körül egy teremtett lélek sem volt, a “kitaposott” parkolóban egy-két autó legelészett, miközben utasaik a parton gyönyörködtek. Volt miben. Az idő igazán kegyes volt hozzánk, a kék égen pamacs felhők úszkáltak fel s alá. Napos-árnyékos képek készültek, s még a víznek is szép színe volt.
Még visszatérünk…
A Dunakanyar egy szelete melengeti szívemet, miközben a látvány rég beszáradt emlékeket élesztett újjá. Szép emlékek, jó idő, lágy szellő, mi kell még? Megpörgettem a gépet, majd újra lóra pattantunk, s folytattuk utunkat a szállásunk felé…..