Sárga túra bonus track, avagy a ráadás jutalma

És akkor újra útra keltünk, s bár már lejártuk az idei Sárga túra útvonalát, most a túra bónusz szakaszára indultunk. Mert ami jár, az jár. A bónusz útvonal a szekszárdi pályaudvarról a szálkai Mausz kápolnáig tartott a Szekszárdi-Dombság ősz végi világában.

Egy újabb nekifutás

A pályaudvarról indulva városi környezetben haladtunk, s az első megálló a Béla Király tér volt. Egy kis történeti előadás után a tér nevezetességeit néztük meg, mint a Bencés apátság maradványait a majd kétszáz éves Tiszafákkal. Ezt követte a Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.

A városban haladva

Innen Babits szülőházához mentünk, ami az országos kék jelzés mentén helyezkedik el. Tovább az úton a Remete-Csurgó melletti Remete-kápolnához értünk. Ennek történetét hallgatva, s látva az akadozó felújítást, s az épület állapotát, látjuk, hogy még sok a tennivaló, bár kívülről ebből semmi nem látszik.

A tudástár
A Szekszárdi Római Katolikus Plébánia képviseletében Szigeti-Endrődi 
Eszter hathatós segítségével sikerült a kápolna udvarára és magába az 
épületbe is bejutnunk és meghallgatnunk a kápolna történetét. A kápolna 
főoltárának közepén két angyal tartja a mariazelli Mária kegyszobor 
méreteiben is egyező másolatát, ezt a szobron egy pecsét igazolja. Ez a 
kegyszobor korábban egy bécsi kolerakórház kápolnájában állt, azonban a 
kórház gondnoka egy szekszárdi polgárnak ajándékozta az 1800-as évek 
elején. Így került a Remete-kápolna főoltárára. A szobor vitrinjét 
Theisz Ádám üvegmester és asztalos készítette. Az oltár egyik oldalán 
Szent Péter és a másik oldalán Szent Pál apostolok szobrait láthatjuk. A
 másik oltár gazdag rokokós díszítésű, az oltárképe a kis Máriát és 
Szent Annát ábrázolja.  (Varga Norbert túravezető)
Az élet vize…

Továbbmegyünk egy lépcsősoron lefelé a Remete-csurgóhoz, ahol öreg bácsika tölti kupába a vizet. Megszólítom – Bátyám mitől jó ez a víz? A válasz lenyűgöző volt – Fogalmam sincs…  Megkóstoltam, és azt vettem észre, hogy néhány másodperc alatt tíz évet fiatalodtam. Vagyis mégse 🙂

Belátom, a kilátás leírhatatlan

Egy kis pihenő, néhány falat, majd folyamatosan emelkedő úton egészen a Bati-kereszt-kilátóig meneteltünk egy szuszra. Azonnal felmásztam a kilátóba, hogy mindenki elöl elnézzem a kilátást, amit meg is örökítettem. A szekszárdi borvidékről készítettem képeket körbe a kilátóból, kilátói körképet. Innen a magasból jól látható volt az alant kóstolót előkészítő Biki Endre, amint stifolder féléket pakolgat a túrázók elé…

Jó időben, jó helyen

Mivel az időjárás most is kegyes volt a túracsapathoz, ragyogó napfényben indultunk a számtalan lösz-szurdik útvonalon a soros pihenőnk felé. A meredek falakon és megannyi sárguló levélen köszönt vissza a késő őszi napsugár. Színes avarszőnyegek nevelte őzlábgombák között remek hangulatban róttuk a kilométereket.  Bár ilyenkor már nemigen kellene gombáknak szegélyezni az utat, de mintha a természet kárpótlásként hagyná itt a néhol saras út kompenzálására.

Az út vége…

A kökénybokrok telis-tele gyümölccsel roskadozva kínálták portékáikat a túrázóknak. A decsi szőlők felül érkeztünk az utolsó állomáshoz, a Szálkai hegytetőn álló Mausz-kápolnához. A kis egyhajós kápolna, melyet Michael és Anna Mayer emeltette, a Görögszói magaslaton áll. A 93-ban helyreállított kápolnától gyönyörű kilátás nyílik a Sárközre. A Szekszárdra visszainduló busz megérkezéséig halk beszélgetések folytak, a véget érő Sárga túra élményeiről, s az utolsóként lejárt nap szépségéről, a barátságról és az emberi kapcsolatokról, melyeknek alapja közös, a természet szeretete.

Útvonal: Szekszárd – Bartina – Remete-csurgó – Bati-kereszt-kilátó – Gurovica-hegy – Dr. Hollós László gombászösvény (volt Bor-kút) –
Strázsa-hegy-dűlő – Szálka, Hegytető, Mausz-kápolna

Fotó: hicza

Fotó galéria