A legsárgább túra volt, a sárga túra utolsó szakasza…

Ami késik, az később is elmarad

Kakasd. És megint Kakasd. Ez a hely, amire nagyon sokunknak az a reakciója, hogy – Ha legközelebb erre járok, biztos megállok megnézni ezt az impozáns építményt. – Persze ez továbbra is így marad, s az ígéret, ígéret marad, mert mindig rohanunk, s még a közvetlen közelünkbe lévő látnivalókról is csak az ismerőseink mesélnek. Kakasd. Itt az alkalom, hogy, bepótoljuk az eddig hasztalan tett fogadalmakat, s jól megnézzük magunknak a Kakasdi faluházat. Is…

A faluház most is zárva

A főépületen, amit először templomnak vél az ember, közelebbről meglátva az öt székelykapu installációt, rájön, hogy ez a faluház főbejárata. Bemenni sajnos most nem tudtunk, így csak kívülről szemléltük, bár a túravezetőnk Treitz Karcsi minden követ megmozgatott, mégsem volt olyan ember aki hét végén kinyitotta volna nekünk az épületet.

A főtéren

Karcsi ismertetőjéből a település történetéről, a Szt.Anna kápolnáról, és az I-II. világháborúban elesett és elhurcoltak névsorát megjelenítő igényesen kialakított emlékműről is sokat megtudtunk. A tér nyugati oldalán, talapzaton áll egy tutaj- dereglyeszerű valami, az Ulmer Schachtel.  Az “ulmi doboz”-ról túratársunk Treitzné Becker Éva mesélt, A főúton átkelve egy székelykapu mellett egy kopjafa állt.

Vágjunk bele

Én azonban inkább most a túra hangulatáról írnék, annál is inkább, mert sokunk kételyekkel indultunk el, hiszen az előző napokban hullott csapadék és az előrejelzés sem kecsegtetett túl sok jóval. Ám mégis a Sárga túra befejező részére olyan időt kaptunk, amire nem számíthattunk. Borongós időben indultunk el a kifelé vezető útról bepillanthattunk néhány ház udvarára, tetejére, így jutottunk el a felújított Belaci-forrásig.

Színek küzdelme

Itt már a remény felütötte fejét, szép időnk lesz, kezdett felszakadozni a felhőzet, kibukkant a kék ég, s a nap is utat tört magának. Ajándék. Ez a legszebb ajándék a mai napra, gyönyörű idő az utolsó sárga túraszakaszra. Megelevenedett a táj, a zöld színt még nem törölte le az idő a táj palettájáról, bár a sárga szín megpróbálta átvenni  a hatalmat, de a még mindig nyíló mezei növények színesítették a tájat.

Határtalan határban

Bár több helyen sikerült egy kis sarat dagasztani, mégis jó hangulatban, nevetgélve haladtunk a szekszárdi cél felé, s az “őszi kollekció” képét csak a határban egy lovas törte meg, aki lassan ügetve közeledett kutyájától kísérve. Az eb félénken de legyőzve kételyeit csak odaszaladt hozzánk, begyűjtve egy kis simogatást az emberektől.

Véget ér az út

A Gyurovica-hegyet elérve lefelé vezetett utunk a Tót-völgyi buszfordulóig. előtte még egy rövid pihenő alkalmával Biki Endre néhány szót ejtett a Mecsek egyesület tevékenységéről és terveiről. Eddig ki is tartott a szerencsénk, s itt elkezdett cseperegni az eső, jelezve, véget ért a Sárga túra útja. Két hét múlva mint egy bonus track ráadás úttal koronázzuk meg a Sárga túra programot.

 

Fotó: hicza

Fotóalbum…