A jótékony sárgaláz, avagy elindult az idei Baranyai Sárga túra. 1. szakasz

A Mecsek Egyesület Természetjáró Osztályának nyílt túráján voltam sokad magammal, s egy vidám vándorlásba kezdtünk a Baranyai dombságban, mely úgy terült el elöttünk, mint egy festett tájkép.

Túravezető: Markesz Gergely

Útvonal: Kátolyi elágazás – Ruzsek-kereszt – Váralja – Liptódpusztai-völgy – volt Liptódpuszta, István-kút – Szilvás – Liptód – Barics – Mitár – Keresztelő Szent János-kápolna – Szent Apollónia-képoszlop – Kisnyárád

Sárga csíkok jelzik útját….

Mivel egész héten azt jósolta a média, hogy napos száraz időnk lesz a Sárga túra első szakaszára, így elég meglepő volt a szombat reggeli szöttyögős időjárás. Hogy mi a z a “szöttyögős ” idő? Az a se nem hideg, se nem meleg, csepergős-borús kínlódás. De még mindig jobb mint a szélvihar esővel, ezért senki nem kesergett, hanem készült az első pecsételős szakaszra.

A busz pályaudvaron már jó volt a hangulat, lévén Biki Endre házi pálinka kóstolót ígért, ezzel is védekezve a hidegebb idő ellen. Már itt látszott, hogy sokkal többen leszünk, mint akik jelezték a szándékukat. Sebaj, a különjáratos buszban pont elfértünk, bár Pécsváradtól a járatos busz, kicsit szűknek bizonyult.

 

Első félidő

A csapat

A rövid eligazítás után elindul a csapat, elnyújtva mint egy óriási színes rétestészta a közel nyolcvan túratárs ki-ki saját tempóját felvéve. Az idő is kegyesre fordult, eltekintve a néha meglendülő szellőtől a párás meleg beburkolta a csapatot. Fotózásra kevésbé volt alkalmas a terep, a mindent átölelő párafelhő miatt. Mint minden ilyen csoportos túra, igazán alkalmas a régi barátságok ápolására, csakúgy mint az új barátságok szövödésére. Élmények és tapasztalatok, életutak és helyzetek, és persze egy csipetnyi politika, de csak érintőlegesen, hiszen legfontosabb most is a természet és annak szeretete. Sorban látogatjuk a kegyhelyeket, melyek csakúgy mint az idevezető úton lévő turista jelzések, kiváló állapotban vannak, köszönhetően a Mecsek Egyesület áldozatkész munkájának.

Félúti pihenő

“Zserbó”

Az első pihenő és falatozó helyen a csapattal együtt, de annál kétszer többet teljesítő kétlábú, a színében is a nevével harmonizáló Zserbó volt a főszereplő. Mindenkinek mosolyt csalt az arcára fiatalos ugrálásával közvetlen barátságos viselkedésével. Az út melletti kitört, elkorhadt fákból sereglő fatemetőt elhagyva tovább folytattuk utunk. Az utat több helyen meredek löszfal szegélyezi mely most lakatlan, madárnak nyomát sem láttuk.

Az István -kút érintésével meneteltünk a völgyben megbúvó kis falú, Liptód felé, ahol a Templom mögött az önkormányzat udvarában vertünk tanyát.

Itt történt a teljesítés igazolások aláírása és a finomabbnál finomabb pálinkák kóstolása, melyet Biki Endre és a mindenki Jani bácsija saját alkimista műhelyében  készült részünkre.   Falatozás és egy nagyobb pihenő alatt a csapat is megfogyatkozott, akiknek elég volt az eddigi táv, azok most búcsút vettek tőlünk. Félúton vagyunk, ideje indulni – hangzott az instrukció és a csapat újra elindult a megbeszélt útiterv szerint.

A második félidő

Kissé megfogyatkozva, ámde törve nem, folytattuk a túrát amikor Illatos Hunyor bukkant elő az út mellett. Az utat mély barázdák szabdalták, olykor óriási pocsolyák nehezítették a haladást, majd egy nagy elhanyagolt tó partján csapzott nádas szegélyezte menetünk. Elérkeztünk a Keresztelő Szent János Kápolnához, ahol egy rövid történeti ismertetés és a Csoda kút megtekintését követően haladtunk tovább.

Elhagyva a kegyhelyet hamarosan elértük a Szent Apollónia-képoszlop-ot, majd rövidesen a végcélhoz értünk Kisnyárád főterére.

Itt ért véget a mai Sárga túraútvonal 1. szakasza.

A túra gyenge-közepes erősségű, ajánlott kor 10-99 évig. Szintemelkedés a teljes távon 310m.