Rövid séta Remete rétre, avagy időhiányban is van ideális célpont…

Amikor időhiányban szenvedünk, kézenfekvő lenne, hogy a városban plazaturizmussal üssük el az időt, de mi mégsem ehhez a módszerhez folyamodtunk, hanem rövid erdei sétát tettünk, s így a túrakutyánkat is magunkkal vihettük.

P1020449

Április 3. Erdész u. – Remete rét – Erdész u.

Könnyű erdei séta 6 km

Nagy általánosságban mindenkihez hasonlóan mi is állandó időhiányban szenvedünk: Nem egyszerű feladat, hogy a “muszálytevékenységen” felül kedvenc időtöltésünkre is jusson a napi keretből. Márpedig a futással így is alig foglalkozunk, a “nincs rá idő” címkével lóg a fogason, s arra vár, hogy visszatérnek a régi szép idők. A bringák is porosodnak a garázsban, visszatartva a levegőt, hát ha valaki rápattan egy körre. De a gumik szép lassan leeresztenek, s kormány is lekonyult. Nincs mese, márpedig mozogni kell, ezért túracipőt húzunk, s egy rövid tisztelgő látogatásra indulunk a Remete rétre.  A nagy turistaforgalom hivatkozva túrakutyánkat beadtuk megőrzésre barátunkhoz az erdész útra, ahol a bentlakó Pumival jól kijönnek, törpetacsink alig terrorizálja szegényt. A murvával felszórt erdei ösvényen indulunk, távol a város szmogos levegőjétől. A medvehagyma átütő illatát itt-ott megszakítja az ibolya finom fűszeres parfümje, s az aljnövényzet egyre tarkább képet fest. Visszatérve sétánkról még körülnéztünk a kertben is a virágok között, s leszedtük a kutyát a farakásról, így a fenyőbokorra mászott a teniszlabdája után.

Elbúcsúztunk, rövid de jóleső sétánkat ajánljuk mindenkinek, beleértve a gyermekes családokat is.

 

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.